november 8. Hétfő - 8 naposan...

Ezek a bejegyzések visszamenőleg írodnak, olyan sűrű programunk van nap mint nap, hogy nem jutott már időm a blog frissítésére is. Nehogy valami kimaradjon, ezért igyekeztem a naptáramba jegyzetelni mindennap :-)
íme: November 8.
Kicsit fárasztó éjszaka után vidáman vetettem bele magam a nagybetűs KÉTGYEREKES CSALÁDANYA szerepébe. Ádit újra suliba indítani, reggelikészítés, pakolás, mosás, vasalás....
Patrikkal nagyon könnyűek a nappalok, de az éjszakák kicsit fárasztónak indulnak.... az a helyzet, hogy igazi kis éjjeli bagoly: éjjel 1-2óra felé alszik el, de aztán 2-3 szopival alszik reggelig illetve egész délelőtt kora délután. Megpróbáltuk nappal kicsit ébren tartani, de nem sok sikerrel. Szóval egyenlőre marad az éjszakázás....


November 12.

Ma leesett a köldökcsonk!!! Már nagyon vártuk! Reggeli pelusozásnál vettem észre, hogy nincs mit felemelni ecsetelni. Össze-vissza kerestem a leesett részt, de nem találtam, majd később véltem felfedezni a pelenkázón. Eltettük az utókornak.

A héten kicsi Patrik csomagot kapott Luxemburgból: gyönyörű rugdalózót, sapival és egy csodaszép kardigánnal. Az egész egy szett, ráadásul kifordítva is hordtható(így ha kivűl piszkos lesz, nem kell még mosni, csak kifordítjuk és visszaadjuk rá.... nagyon praktikus :-) )

Patricia és Giuseppe: nagyon köszönjük ezt a csodálatos ruhát!

November 13.

Ma gyönyörű napsütéses idő volt, így bementünk a Városligetbe. Állatkertbe szerettünk volna menni, de olyan sokan voltak(valami ingyenes belépősakció volt,) hogy végül nem álltunk sorba, hanem inkább sétáltunk egy nagyot.

November 16. 2 hetesen

Olyan szép idő van, mintha nem is november hanem április lenne :-). Nagyon sokat sétálunk, sokat vagyunk friss levegőn. Bár úgy vettem észre Patrik nem annyira élvezi a babkocsikázást, mint én. Én olyan nagyon büszke vagyok, csak úgy dagad a májam mikor a picit nézik, dicsérik.

Délután hívott a doktornéni, hogy jönne hozzánk, d evégül lebeszéltem vele, hogy inkább mi megyünk be hozzá, úgyis úton vagyunk. Eredmény: 10 nap alatt fél kilót hízott. kb 90-110ml-t eszik és azt másfél-két óránként. Azt mondták, hogy mostmár nyugodtan etethetem 3 óránként, d e ezt elfelejtették Patrikkal is közölni. Ő nem így tervezte....

November 17.

Ma bekellett mennem az oviba papírokat intézni, hogy még karácsony előtt kapjak pénzt... Hát majd 3 órát foglalatoskodtam vele és mint később kiderült feleslegesen, mert nem jó nyomtatványt töltöttem ki...

Szerencsére végül sikerült egy nagyon kedves ügyintézővel telefonon beszélni, aki elküldte a megfelelő nyomtatványokat és pár nap mulva már el is költhettem a pénzt...

November 18.

Ma Anikó és Bence(Ádám osztálytársa és anyukája) jöttek babanézőbe. Olyan kedvesek voltak, gyönyörű ajándékcsomagot kaptunk tőlük! Nagyon szép bodyk is voltak benne. Köszönjük!!!

Hihetetlen milyen gyorsan repülnek a napok, hetek! Minden nap olyan elfoglalt vagyok, hogy naptárt kell vezetnem, nehogy valamit elfelejtsek... még így is megesett, de erről majd később.

Rengeteg barát, rokon jön látogatóba, de egyeltalán nem bánom! Sőt! Olyan büszke vagyok a kis családomra, hogy szívesen mutogatom és beszélek róluk ;-)

Holnap Hajniékhoz(heresztanyumékhoz megyünk). Már nagyon várom, mert rég találkoztunk.

Anno Ádit sokat ringatta, sokszor vigyázott rá, kiváncsi vagyok, hogy Patrik is szépen alszik-e végig mint anno a bátyuskája...

Megérkezett!!! És már itthon!!!

Ezelőtti bejegyzésemben írtam, hogy szólok ha már lehet kezdeni izgulni...ez kimaradt ugyan, de most szólok, hogy már nem kell....:D
Itt van a kis Patrik a karjaimban épen és egészségesen!!! Tiszta apja!(aki ettől elvan olvadva:)
Kedves rokonok és ismerősök ilyen sms-re ébredhettek 2010. november 1-jén 22-23 óra környékén:

A mai napon úgy döntöttem, hogy feladom luxusalbérletemet anyánál és 21 óra 22 perckor kiköltöztem. Jó volt nála, de mivel 3,3 kg és 51 cm-ig nőttem szűkös volt a hely. Üdv: Várady Patrik Joachim


És akkor így kezdődött:

Hétfőn olyan fél hat tájékán, arra ébredtem, hogy valami -nem túl sok - folyik belőlem. Amikor talpra álltam csak úgy zubogott ki a magzatvíz belőlem. Minden 3. lépésnél jó sok jött, már attól féltem nem is marad semmi bent.
Ettől eléggé megijedtem, mert ugyebár olvastam ezt azt a köldökzsnór előreeséséről.... gyorsan felhivtam a szülésznőmet (2 hete választottuk mikor bent feküdtem visszatartáson) és megnyugtatott, hogy nyugodtan készülődjek, nem lesz semmi baj (valamivel megis magyarázta miért nem eshet előre, de már arra nem emlékszem.) Szóval megnyugodva még zuhanyoztam, és hamarosan utnak indultunk, hisz minden pakkom már 2 hete a kocsiban volt...
Persze az orvosom csak erre a hétvégére, de elutazott, amit végül is nem bántam, hisz hetek óta már azon dilemáztam hogy jó lesz nekem az ügyeletes is (nem akartam 70000 ft-t kiadni már), de a dokim sem akartam megbántani.... De édes kicsi Patrik tudta mikor kell jönni, hogy ne kerüljek kellemetlen helyzetbe. Egyébként több kérésünknek is eleget tett:
-jöjjön előbb. mert már nagyon féltettem és nem akartam óriásbébit szülni :-)
-akkor induljon útnak, ha anyuék is itthon, hogy Ádikám is rendben legyen
-jó lenne az ősz szünet, hisz akkor Ádi is jobban babázhat
- magzatvízzel kezdjünk, mert fájásnak én már nem hiszek és nem indultam volna időben
- akkor szüljünk amikor kevesen vannak a szülőszobán mert mi a sárga franciaágyas-kádas szülőszobát néztük ki...


Beértünk a kórházba, csináltak nst-t persze most is mért fájásokat amiket nem is éreztem igazán, bár a pocim nagyon keményedett olyankor. De mivel nem fájtak, mondták így nem az igazi, mert sajnos nem is tágulok. Nem akartunk sokáig várakozni, megbeszéltük jöhet az oxitocin és kb délre baba lesz.
Mi terveztünk, baba végez.
10 óra felé reménykedtünk hogy 14 óra felé baba lesz.. közben folytak lefelé az oxitocinok, zubogott kifelé a magzatvíz...
Mikor már délután a 4. (!) oxitocint kaptam, már szó volt hogy valószinű ebből császár lesz, mert a baba egy centit sem mozdul lefelé(bár fejjel lefelé volt, de szinte a gyomromban..), Nem tágultam két ujjnyinál tovább és fájásaim egyeltalán nem voltak. Mérni mért a gép, de nem fájtak.. Kaptam méhpuhitó injekciót is, másnak az meghozza a bébit... Hát nálam semmi sem úgy működött ahogy az szokott lenni, de ezt már megszoktam. Pedig olyan szépen elterveztük, megbeszéltük, hogy megpróbáljuk a kádban szülést, de ha valami lenne, akkor gyorsan kimászok és marad a franciaágyas szülés (olyan szobában voltunk ) vagy a szülőszék.
Háááááát, fél nyolckor már egyértelmű volt, hogy semmi esély sima szülésre, már csak az orvoscsapatra vártunk a császárra.
Nagyon bevoltam rezelve a spinális érzéstelenítés miatt, de mint később kiderült olyan mint egy szunyogcsípés.
Kilenckor bevittek a műtőbe, volt 2 orvos, 3 anesztes, 2 műtősfiú, meg még valaki az orvosok mellett, 1 gyerekorvos meg a szülésznő-ő vitte ki a babát....
Szóval elég sokan sürögtek-forogtak körülöttünk, de mindenki nagyon- nagyon kedves volt, nyugtatgattak, folyamatosan közvetitették, hogy mi történik.
Maga a műtét így szerintem végül is izgalmas volt, bár szegény Patrikot alig birták kihúzni valamiért. (műtét végén mondták, jó, hogy műtöttek, mert nem tudott volna megszületni, mert olyan állapotban volta méhem: iszonyú vastag, merev, kemény volt. Azt is mondták, hogy ha kihordom tovább emiatt komoly baj is lehett volna a vége ;-(
De végül is minden rendben ment az én kis koraszülött (már megint 36 hétre tettek vissza a biztonság kedvéért: még a koraintenzivvel is beszéltek hogy készüljön a mentő, lehet jönniük kell....) bébim nagyon jól teljesitett. Mindenki csodájára járt, hogy meghazutolja a korát és mindenben tökéletes és gyönyörű!:-)
A kora miatt sok vizsgálatot végeztek rajta, amit egyébként nem szoktak de minden rendben van.
Tejcsi is van elég és ő egy kis zabagép,-ezt a bátyusától örökölte- ha engedném egyfolytában enne.
Nagyon szép hajas baba!

Csütörtök estére besárgult így veszélybe került a pénteki hazaengedésünk, de éjaszakai kék fény után helyre is jött, így tegnap már itthon ebédeltünk .

Első éjszakánk jól telt itthon, bár csak úgy hajlandó aludni éjjel ha cici mellett van, a lehető legszorosabban.
De nem emiatt nem tudtam aludni:-( már megint ágy problémám volt...
Mivel a pocakom, sebem fáj alig tudok fordulni az ágyban így én végig kinlódtam az itthoni éjszakát...
Bár napról napra jobban érzem magam, csak a felkeléssel, fordulással vannak problémáim, fájdalmaim. Remélem hamarosan ez is elmúlik.
Jó hosszúra sikeredett az írásom, így aki végig szenvedte,megjutalmazom egy jópár fotoval.:-)











Ezúton szeretnénk mindenkinek megköszönni a drukkokat, kedves szavakat, jókivánságokat!

Még semmi...

Még semmi változás, nem kell még izgulni értünk ;-)
Majd szólunk ha kezdhettek izgulni ;-)

Ismétlés...

Ma reggel megismételtük a hétfő éjszakát... Újra kórházmenet. De már megismertek így gyorsabban ment a dolog. Újból ctg=mutatta is szépen az 5 perces fájásokat, amit továbbra sem éreztem. Mivel a méhszáj változatlan volt csütörtökhöz képest így abba maradtunk, hogy újra jelentkezünk, ha már érzem is a fájásokat. Elég vicces a helyzet, mert most estére mintha érezném a rendszeres 5 perces fájásokat, de már magamnak sem hiszek :-D Még kicsit várakozunk :-D
Azt hiszem elég mókás legényke lesz a kis Patrik, hogy így játszik velünk!

Egyébként több helyen is kikerestük és lehet adni a Joachim ( Áhim) nevet itt Magyarorországon is, úgyhogy pillanatokon belül el is dőlt, hogy lesz második keresztneve. Azért választottuk ezt a nevet, hogy a német vérvonalat el ne felejtse... :-D Ha akarja majd használja, ha nem tetszik neki akkor nem.

Ejnye Patrik! Ne ijesztgesd anyát és apát!!!!

Kicsit mozgalmas pár nap áll mögöttünk. Mármint izgalmakban....

Hétfőn délelött voltam a nődokimnál. Akkor uh-on ezt látta: 35. betöltött hét, kb 3 kg baba, minden rendben. Aztán mikor elkezdtem bepánikolni- és hangot is adtam neki-, hogy mekkora baba lesz ha már most 3kg, akkor újra mérte és már csak 2790 gramm lett :-) Persze ezek becsült adatok, ebben a korban 20-30 dkg-t is tévedhet mindkét írányba a gép.
Méhszájvizsgálat: a külső méhszáj elkezdett nyílni, egyujjnyi, de ez nem jelent semmit...
Megbeszéltük, hogy következő hétfőn nála nst (babaszívhang és méhtevékenység figyelése, kb 20-30 percen át egy bizonyos géppel, ami rögzíti a mért adatokat).
Ezután anyummal vásárolni mentünk, végül csak egy babalepedőt sikerült vennünk, d e már más nem is kell csak egy mellszívó...(medela elektromos a nyerő :-) )
Este nyugiba telt otthon, bár ha a Tibit kérdezitek ő biztos nem ezt mondaná :-D. Elég sokat szekáltam egy-két hülyeségért, de fogjuk rá a hormonokra ;-)

Este 11-kor beszéltünk skype-n a Bátyusomékkal, akik épp nászútjukat töltik Balin. Hát jó hosszú utat választottak, de ők tudják ;-)
Mielött elutaztak mondták, biztos akkor fog születni a kis prücsök mikor épp eluatznak. Nos majdnem bejött nekik:
Este11-kor elmentem wc-re és elég sok vért láttam. Nagyon megijedtem, de végül is úgy gondoltam hogy egy majd 3 kg-babával nagy baj nem lehet. Bementünk a kórházba rögtön nst-re raktak: kiderült hogy 4-5 perces fájásaim (70-90 közötti értékek)vannak... (nagyfiammal sem éreztem anno csak a gép mutatta). aztán vizsgálatnál kiderült már nem csak a külsö hanem a belső méhszáj is egy ujjnyi....
Egy óra múlva a fogadott orvosom is indult, mert pont akkor volt még egy vajudó kismamija...
Ő is megvizsgált, aztán arra jutott, hogy visszatarjuk, mert még csak inkább 34 hetes... aztán beszélt arról is hogy abban a kórházban csak 36 hét után lehet szülni, különben átkell vinnia kilinikákra, mert csak ott van koraszülött ellátás....
Szóval inkább megállitják. Kaptam infúziot, fekvés, nst szinte folyamatosan...
Patrik mint akit kergettek már este óta ugrabugrált a pocimban. Ilyet még nem csinált, ilyen hosszan,ilyen intenzitással. Még a szülésznők meg is jegyezték, milyen zenebonát csináltam az nst-géppel: jelezni kell egy gombbal, ami hangot ad, ha mocorog a bébi, meg a szive gyorsulását is hanggal jelzi a gép. Szóval aláfestőzene megvolt.Közben egész éjjel,reggel diliház volt és azóta is, mindenki szül Budapesten. Ez a sok front meghozza a babákat. 3 év múlva egy hely sem marad szabadon az óvodákban :-D

Végeredmény: Baba a pociban és még egy hétig kikellene húzni a doki szerint....


Szóval reggelre már nem volt semmi, sikerült feltartóztatniuk a kicsit-én ennek nem örültem. Aztán két napig azon stresszeltem miért is dobtak vissza még egy hetet, mire is volt jó....de valószinűleg a kórház érdekei miatt.
Másnap délelőtt csináltak uh-t amin 35+4 napos babát állapitottak meg, ami napra pontosan megfelel a fogantatás napjának, visszaszámlálásunk alapján. De már nem is izgatom ezen magam, ha újra elindul szabad utat kap. És ne felejtsük hétvégére hatalmas frontokat jósoltak ;-)

Most már itthon, bár feküdnöm nem kell de pihengetek....

UI: és nem dőlt össze a ház nélkülem itthon, él még minkét fiú (Ádám és Tibi is). Kisebb nagyobb vitáik voltak, de jó egészségnek örvendenek :-)

Türelmetlen vagyok....

Hát igen. A címben foglaltatik minden....

Szegény férjem már kilehet tőlem, mert minden reggel és este azt nyafogom, hogy úgy mennék már szülni. Az a baj, hogy egyre türelmetlenebb vagyok, pedig tudom, hogy inkább kikéne élveznem a terhesség minden pillanatát, mert nem lesz több ilyen alkalom. De nem. A héten szinte semmi dolgom nem akadt, így itthon voltam, minek meg is lett a következménye, csütörtökre teljesen depressziós lettem. Így elhatároztam, hogy ma nekivágok a városnak, kicsit kimozdulok. Hááááát, 4 háznyira jutottam, mert éreztem ez most nem fog menni. Fájt megint a hasam. Így visszafordultam a kocsiért :-) sokkal jobban éreztem magam. Elmentem Rákoskeresztúrra és ott jól kinézelődtem magam ;-)

Hazajöttem rögtön ki is takarítottam a lakást :-)

Utána elmentem Ádiért a suliba, ma volt a szüreti báljuk.

Igazából semmi nem történt, illetve készítettünk pocakfotot:

Talán a jövőhéten megyek a doktorbácsihoz és újra meglessük a kis pocaklakót. Már nagyon várom. Védőnénihez is mennem kell, azt nem várom. :-)

32 hét ULTRAHANG

Ma reggel megejtettük a III. kötelező genetikai ultrahangot. Még mindig kisfiú ;-) és nagyon nagyon aranyos! A szonográfus néni részletesen megmutogatta nekem minden porcikáját (mármint Patrikét, a félreértések elkerülése végett :-D ).
Nagyon szép a pofija és hízik is már a drágám...
És akkor lássuka méreteit:
-fejvégi fekvés, jó szivhang, megfelelő magzatviz, placenta hátsó falon, gyomor, sziv, hólyag, vese, végtagok rendben,

BPD (biparietális átmérő, két halánték közti távolság) 80mm
AC (haskörfogat) 286mm
FL(combcsont hossza) 62mm
RI(áramlás) 0,66 art umbilicalis
BS (becsült súlya) 2024g (szép kis súlya van, tiszta apja :-D)

És akkor a mért adatok alapján ma vagyunk 32 hetes+4 naposak

Ja és még mielött elfelejtem: mindenkit üdvözöl (integetett a kis kezével :-) ), de majd átadja személyesen pár hét múlva.

31. hét

Régen jelentkeztem, de igazából nem nagyon történt semmi, nem volt vizsgálat eddig.
Viszont a nagyfiamnak elkezdődött a suli, így napjaink egyszerűen elrohannak velünk. Reggel útnak indítom, mire végzek a takaritással, főzéssel vagy amit aznapra beterveztem (vásárlás, posta stb) már mehetek is érte. Ez valahol jó is, legalább nem unatkozom itthon. Anniyra boldog Ádám, hogy mindennap tanítás után megyek érte, és otthon fogyszthatja el az előre megrendelt ebédjét :-) Nekem meg nagyon jól esik, amikor ebéd után hízeleg, hogy milyen finom is volt.... Annyira tud hízelegni! :-D
De sajnos a sok jó mellett probléma is van, bár gondolom, nem lesz nagy baj, de utánajárunk....: pár napja észrevettem hogy Ádámmal gondok vannak: figyelem, gondolkodás terén (elakad a számolásban, ami eddig nem volt probléma, olvasásban is lelassult egy kicsit....)
Szóval napokig figyeltem míg arra nem jutottam, hogy valami tényleg nem stimmel...
Közben beteg is lett(fáj a torka), így elvittem a gyerekorvoshoz... elmondtam mindent amit megfigyeltem, és arra jutottunk, hogy nem-e valami az ágyleesésből maradt vissza?
Aranyos volt a dokinénink(eddig nem voltam nagy véleménnyel róla, kicsit félénknek,határozatlannak tünt.. de most bizonyitott )azonnal hivta a Heim Pál gyerekkórházat hogy kérne ambuláns időpontot a neurologiára. Hááááát... adtak is volna okt végére - novemberre, erre kiharcolta hogy az nekünk késő, mert addigra megszülök, így végül be kell feküdnünk (magyar egészségügy-ágykvóta) szeptember 28-án 3-4 napra és akkor egyszerre minden vizsgálatot elvégeznek amire szükség lehet... talán jobb is így, bár mondtam a fiamnak, hogy valószinű éjjelre nem maradthatok, így egyedül kell éjjel ottmaradnia. Egyenlőre nem lázadt, de majd meglátjuk. Még azt is megpróbálom, hátha engedik, hogy minden este hazajöjjünk és reggel visszaviszem. Mivel egyébként sem fekvőbeteg, szerintem megoldható lenne...

Szerda délután voltunk a Nőgyógyásznál is, nagyon sokmindent átbeszéltünk:
Szerencsére Patrikkal minden rendben, szépen lemérte a fej-has -combcsontját éééééééés kérésemre a fütyijét is :-D pontosan 12 mm. Mindenki döntse el maga, hogy megfelelő-e a méret, mert erre vonatkozó átlagadatot nem találni a neten
:-D
Már másfél kg a súlya és fejfekvésbe helyezkedet már-doki szerint igy is marad már, mert nemigazán van helye fordulni. Ezt éreztem is mostanában mert csak a gyomrommal focizik, de azzal rendszeresen. Éjjelente úgy begörcsöl emiatt a gyomrom, hogy csak lesek.

Szó volt a szülésről: ha minden rendben van: akkor már végig velem maradhat a baba. Születés után sokáig élvezhetjük egymás bőrét,meztelenül rámhelyezik jól betakargatva hogy ismerkedhessünk. Ha minden rendben van, akkor felöltöztetés után azonnal vissza is kaphatom. (Ádit anno 2 órára kötelezően inkubátorba tették és csak reggel lehett megkapni, hogy anya pihenhessen. De könyörgöm , én szeretném eldönteni, hogy akarok-e pihenni!!!! )
Lehet enni (na nem csülkös bablevest), inni vajúdás alatt (nagyfiammal nem lehetett).
Ha esetleg császárra kerülne a sor akkor nem javasolja az altatást (nem mindegy hogy kezdi életét a baba) szóval meggyőzött az hátbadöfésről,.... de mi sima szülésre készülünk és akkor nincs szükség semmi szúrásra!!!

Legközelebb a 35. héten kell menni, akkor vérvétel, uh, nst..... de én lassan akkor már szülni akarok menni. Azt mondta akkor beszéljük át mikor kell menni a kórházba, mik a jelek.... mondjuk e miatt nem aggódok egyenlőre.

Aztán doki után csapatostól(fiam, férj) irány az Árkád bevásárlóáruház. Kaptam névnapomra amit kértem: babakocsira esővédőt és megrendeltük a babakocsihoz az adapter amivel a babhordozónk kompatibilis lesz. És ismételten befaltam a mc-ben pár hamburgert....hmmm-fő az egészséges étkezés :-D nem csodálkoznék, ha Patrikocska hamburgerrel a kezében bújna ki és szopi helyett azt kérne. Mindennap megtudnám enni mióta pocilakóm van.

Súly: 74kg (62-ről indultunk)-csak nem a sok hambi???
Haskörtérfogat: 105 cm :-) (gőzőm sincs mennyi volt eredetileg :-D, de majd szülés után is lemérem)

Ma voltam védőnéninél, de sokra nem mentem vele....... nem is tudom mire jó, csak az a rengetek papirmunka.... 1 órát töltögette a kiskönyvet meg a kartonomat, az orvostól hozott leletek alapján. Két kérdésem lett volna hozzá, de érdemleges választ nem tudott adni. Dehát kötelező, ez van. Lehetne rosszabb is... Mielőtt eljöttem tőle, mondtam neki, hogy ugye akkor már nem kell ide többet jönnöm? Azt mondta azért még október végén nem ártana... na majd ha lesznek ujabb leletek, akkor elmegyek november elején, hacsak addig megnem lesz a mi kis Csodánk!!! Annyira várjuk!

Na még erről is írok pár sort: Eddig is tudtam, hogy nem csak az én vágyam volt egy kisbaba, de hogy a Tibi is ilyen szeretettel, gondoskodással várja! Ezen azért kicsit meglepődtem! Nagyon-nagyon jól esik, hogy minden reggel amikor felkelünk és este mikor lefekszünk megsimizi a pocimat, beszél a kis pocaklakóhoz! Napközben is töbször "behallgatózik" és elbeszélget vele, hogy jó fiú legyen, ne bántsa az anyukáját! :-) Ha csak kicsit másképp mozdulok, vagy morgok, már rögtön kérdezi, hogy minden rendben van-e. Bejön velem a bababoltba, nézelődik, érdeklődik a dolgok iránt. Érzem, hogy szinte minden pillanatban rám/ránk gondol, gondoskodik rólunk. Nagyon jó érzés!!!
Ádi! Ádi meg a másik fele: ő is mindennap többször megkérdezi, hogy jól van-e Patrik, elmondja mennyire várja. Ahányszor meglátja a pocimat, rögtön puszit kapunk és ölelést. Azt hiszem nagyon jó testvér lesz, nagyon várja már ő is! Szinte mindennap megkérdezi, hogy biztos megengedem-e majd, hogy tolja a babakocsit :-D. Mindig arról beszél, majd ő mennyire fog rá vigyázni, figyelni fog rá, ha épp nem hallanám, hogy sír, vagy nem érnék rá. Szóval azt hiszem, hogy nagyon jó helyre fog születni ez az aprócska kis meglepetés bébi, mert lesz egy gondoskodó, szerető nagytestvére is.

Nagyon várunk kis Patrik!!!!

Bátyámék esküvője-29.hét

Megvolt a hétvégén a 3 napos esküvő. Fantasztikusan jól éreztük magunkat mindannyian, nagyon szinvonalas volt :-) Nagyon sokat táncoltam, nem is gondoltam, hogy ilyen jól bírjuk majd. De Patrik is imádta: nagyon virgonc volt!!! :-)
Majd írok róla részletesebben, de most nincs annyi időm. Azért közkivánatra teszek fel egy pár képet, aztán majd az írást pótlom.

Először is az ifju pár:



Aztán a pocakos-ruhás képek :-) :

Potyaultrahang...27 hét

Szóval napok óta rémisztgetett valami vizenyős ... Először meggyőztem magam, hogy magzatviz nem lehet, mert zárt a méhszáj, nincs görcs, nincs vér stb.... aztán ma reggelre elegem lett a parából, így felhivtam a dokim. Ő sajna elutazott, de mindenképp kérte menjek be a kórházba, pont egy kedves drnő lesz ügyeletben... de hozzátette nem tartja valószinűnek, nagyon kicsi rá az esély hogy magzatviz...(amikért én is kizártam). Na délután mentem is, szerencsémre csak én voltam, tök nyugi volt az osztályon. A nővérek mondták, menjek a szülészetre ott lesz a drnéni. Miközben vártam, egy szülésznő mondta csinál addig NST-t(magzati szívhang figyelés és méhtevékenység mérés) mondom neki hogy azt már ilyen korán is lehet??? Erre ő: mennyi idős?
-27. hetes..
-Oh, olyan szép a poci azt hittem már előrébb jár!
Jót nevettünk, de nagyon aranyos volt! Közben megsimizte a hasam ...

(ma simizős napom volt, a munkahelyemen voltam délelőtt és az összes!!! kolleganőm úgy köszönt, hogy végigsimizte a pocim )

Szóval jött is a dokinéni, vizsgálat: mondta hogy minden ok, nem magzatviz minden normális, nem kell semmit tenni.
Azért szeretne megnézni uh-al is. (pedig mondta a dokim, hogyha nem magzatviz akkor nem fognak uh-t csinálni) szóval potya ultrahang volt :-) : annyira édes volt, még a doktornő is végig dicsérte: milyen szép az arca, a koponyacsontja, milyen tökéletes..
Annyira alaposan átnézte, olyan jólesett! . Még az ujjait is megszámolta, megnézte a belső szerveit... jobban átnézte mint a genetikain szokták. Még mindig fiú és szeret terpeszteni ;-)
A méhlepénybe furta először az arcát de aztán szépen megmutatta gyönyörű pofikáját. Kezd kerekedni, nyaldosta a kezét, és csuklott. Jót nevettünk rajta.
Azt hiszem én most habarodtam teljesen bele.. imádom!!!
Ja és a talpacskáit is megnéztük, olyan édes volt!!!! Minden porcikája tökéletes!
Csontjai korának megfelelő, de a súlya 1 héttel több, már majdnem egy kiló!

Szóval csuda jó kedvem/napom van!

Az ígért képek a babaszobáról...

Kicsit több időbe telt a fotozás...... de legalább elkészült a függöny is. Akkor íme a remekműveim:







A függönyt úgy készítettem, hogy össze lehessen kötni, de ha kiengedjük és a redőnyt is felhúzzuk akkor nagyon szépen látszódnak az üvegmatricák. Külön fotoztam macimintát, ha esetleg a képeken nem látszódna. A fejvédőt külön vettem, így azzal semmi gondom nem volt :-)
A takaró fehér részére még maci kerül és még belehímzem a gyerkőc nevét :-)
Az ágyfodor nem tudom mire jó, de láttam egy drága szettben, így azt is elkészítettem ;-)
Lepedőt még vennünk kell(sárga és fehér színben szeretnék, így azt a fekete kockásmatracvédő huzatot ne nézzétek)


Kedvencem a lámpabúra.... bár még a polcok nincsenek feltéve, arra kerül majd a kis éjjeli lámpa....



Ádi a kis Patriknak adományozta a szőnyegét:

És a további napok, itthon....

Kedden varrással telt a napom, kezd alakulni a babaszoba terveim szerint. Elkészült a paplan, a huzat, a fodros ágytakaró, a zsebestartó a ksiágyra és végül még a kis lámpát is sikerült gyönyörűen befednem. Nekem nagyon tetszik. Még szeretnék egy függönyt varrni és egy díszpárnát. Ha sikerül tölteléket szereznem akkor egy szopipárnát is készítek a szetthez.....Valószínű még egy falvédő is elkészülhet, hiszen ausztriában sikerült egy gyönyörűséges baldachint beszereznünk, így azt nem kell megvarni és az az anyag megmaradna...
A baldachinról is itt teszek fel egy katalógus képet (még nem szereltük föl a mienket):


a többi kép is hamarosan látható lesz, reggel fotozom :-)

Tegnap Ádi kis osztálytársával és anyukájával elmentünk az abonyi állatkertbe.
Éééééééééééééééssss: simogattunk egy kisoroszlánt!!! Féléves volt így már a súlya miatt 40-45 kg nem vehettük ölbe, de még simogatható volt. Nagyon kis félős és a tulajdonosnak hála nagyon sokmindent megtudtunk az oroszlánok természetéről.
Szeptember közepén visszalátogatunk, mert addigra ölbevehetőek lesznek az ujabb kisoroszlánok és lesznek kis tigrisek is.

Családi nyaralásunk-Sopronban

Nagyon régen jelentkeztem, de gyorsan telnek mostanság a napok, hisz együtt a család :-)
Augusztus 3-án szerdán elutaztunk Sopronba. A Szieszta hotelban volt 3 éjszakára foglalásunk. A recepción nagyon kedvesek és figyelmesek voltak, de a szobába toppanva engem sokk-ként ért a látvány ;-( tudtam, hogy nem egy luxus szobát kértünk, de az előzetesen megtekintett képeken nem ilyen kollégium jellegű szobát láttam..... Mindenesetre azt rögtön felmértem, hogy a régi, szegényes berendezés ellenére patyolat tisztaság és kényelmes ágy fogad minket. Vegyes érzelmekkel vártam a hotel többi szolgáltatásának minőségét.... De mielőtt a wellness részleget felfedezhettük volna, gyorsan rádöbbentem, hogy nem csomagoltam magamnak fürdőruhát, tehát a böröndök felcipelése után újból kocsiba be a kicsi család és irány egy bevásárlóközpont :-) Ádi persze kicsit dünnyögött-már fürdeni akart-, de a Tibi hősiesen türte, hogy vagy 6 féle fürdőrucit (és méretet) probáljak. Végül kb 20 perc alatt megvolt a kiszemelt darab és már robogtunk is vissza a hotelba.
Íme a zsákmányom:


És fekete alsóval(mert azzal jobban tetszett :-) ):



És lementünk a wellnesbe. Ez már tetszett, bár az úszóvíz elsőre hidegnek tűnt, a pezsgőmedence meg forrónak (így csak a szélén ültem, lábam lógattam bele), de fiuk a gőzkabint és a száraz szaunát is kihasználták.
Hamar eljött a vacsoraidő és az igazi meglepetés volt számunkra. Mikor megláttuk a svédasztal kínálatát és megízleltük a mesterszakács remekműveit, elhatároztuk, hogy ide még biztos visszajövünk!!! Miután reggelente is ilyen kínálat fogadott minket Ádi is kijelentette, hogy majd ő is idehozza a gyermekeit :-)
Első este még befizettünk a városnéző vonatra, ami egy két órás programot ígért. Ebben sem csalódtunk, az idegenvezető hölgy nagyon aranyos volt és figyelemfelkeltően adta elő a város látványosságait. Ekkor döntöttük el, hogy valamelyik nap még visszalátogatunk a belvárosba és megnézzük a bányászmúzeumot. Másnap délelőtt soproni kismamákkal találkoztam


majd délután elmentünk a múzeumba. Itt láttunk egy-két érdekes dolgot, de volt egy rövid része, amit kimondottan a gyermekek részére alakítottak ki. Játékos feladatok vártak Ádira, kiprobálhatta a csillét, kolompolást, kőfejtést...






Pénteken a terveinket tartva (még végül az egész éjszaka tartó vihar sem kavart be) ellátogattunk az ausztriai familyparkba. Na ide még visszatérünk jövöre, ha már nem leszek 2in1. Minden gyermekes családnak vagy gyermek nélküli de játékos felnőtteknek csak ajánlani tudom.











Szombaton kicsit szomorú szívvel hagytuk el a szállást (a félpanziós ellátást soha nem feledjük!!! :-) ) és mentünk a kismamablogos barátunkhoz, ahol legalább úgyanolyan jól éreztük magunkat...egy éjszakára befogadtak minket. Ezúton is nagyon köszönjük!!! Az ellátás is kiváló volt....az a gyümölcsleves!!! És a rakottkrumpli ;-)
Este a kártyapartyn meg gondoskodtam a jóhangulatról( uhubagoly helyett állandóan uhubékát vagy uhubirkát mondtam... ez egy gyerekeknek való memória kártya:-D )
Voltunk ausztriába vásárolni is(flohmarkt), persze nem tudtam megállni, hogy egy csodaszép hordozóba való takarót (be lehet kötni) és pár body-t (máodkézből 3 db 1 euroért, de vadi új) és még egy két apróságot be ne szerezzek...találtam egy gyönyörű pólyahuzatot is, amit már régóta kerestem....Szóval a kis Patriknak is bevásároltunk ő sem maradt ki a jóból. Ezt meg is hálálta, rengeteget fickándozott a pocakomban.

Vasárnap egy hirtelen ötlet vezérelt minket: elmentünk ausztriába az Alpokba(Puchberg) vízesést nézni és
libegőzni. Valami gyönyörűséges szép volt, a képek nem is tudják visszaadni azt a színt és friss hegyi levegő illatát amit akkor és ott tapasztaltunk.






Végül este 7 körül értünk haza, de már terveztük a következő évi nyaralást.......