Kicsit mozgalmas pár nap áll mögöttünk. Mármint izgalmakban....
Hétfőn délelött voltam a nődokimnál. Akkor uh-on ezt látta: 35. betöltött hét, kb 3 kg baba, minden rendben. Aztán mikor elkezdtem bepánikolni- és hangot is adtam neki-, hogy mekkora baba lesz ha már most 3kg, akkor újra mérte és már csak 2790 gramm lett :-) Persze ezek becsült adatok, ebben a korban 20-30 dkg-t is tévedhet mindkét írányba a gép.
Méhszájvizsgálat: a külső méhszáj elkezdett nyílni, egyujjnyi, de ez nem jelent semmit...
Megbeszéltük, hogy következő hétfőn nála nst (babaszívhang és méhtevékenység figyelése, kb 20-30 percen át egy bizonyos géppel, ami rögzíti a mért adatokat).
Ezután anyummal vásárolni mentünk, végül csak egy babalepedőt sikerült vennünk, d e már más nem is kell csak egy mellszívó...(medela elektromos a nyerő :-) )
Este nyugiba telt otthon, bár ha a Tibit kérdezitek ő biztos nem ezt mondaná :-D. Elég sokat szekáltam egy-két hülyeségért, de fogjuk rá a hormonokra ;-)
Este 11-kor beszéltünk skype-n a Bátyusomékkal, akik épp nászútjukat töltik Balin. Hát jó hosszú utat választottak, de ők tudják ;-)
Mielött elutaztak mondták, biztos akkor fog születni a kis prücsök mikor épp eluatznak. Nos majdnem bejött nekik:
Este11-kor elmentem wc-re és elég sok vért láttam. Nagyon megijedtem, de végül is úgy gondoltam hogy egy majd 3 kg-babával nagy baj nem lehet. Bementünk a kórházba rögtön nst-re raktak: kiderült hogy 4-5 perces fájásaim (70-90 közötti értékek)vannak... (nagyfiammal sem éreztem anno csak a gép mutatta). aztán vizsgálatnál kiderült már nem csak a külsö hanem a belső méhszáj is egy ujjnyi....
Egy óra múlva a fogadott orvosom is indult, mert pont akkor volt még egy vajudó kismamija...
Ő is megvizsgált, aztán arra jutott, hogy visszatarjuk, mert még csak inkább 34 hetes... aztán beszélt arról is hogy abban a kórházban csak 36 hét után lehet szülni, különben átkell vinnia kilinikákra, mert csak ott van koraszülött ellátás....
Szóval inkább megállitják. Kaptam infúziot, fekvés, nst szinte folyamatosan...
Patrik mint akit kergettek már este óta ugrabugrált a pocimban. Ilyet még nem csinált, ilyen hosszan,ilyen intenzitással. Még a szülésznők meg is jegyezték, milyen zenebonát csináltam az nst-géppel: jelezni kell egy gombbal, ami hangot ad, ha mocorog a bébi, meg a szive gyorsulását is hanggal jelzi a gép. Szóval aláfestőzene megvolt.Közben egész éjjel,reggel diliház volt és azóta is, mindenki szül Budapesten. Ez a sok front meghozza a babákat. 3 év múlva egy hely sem marad szabadon az óvodákban :-D
Végeredmény: Baba a pociban és még egy hétig kikellene húzni a doki szerint....
Szóval reggelre már nem volt semmi, sikerült feltartóztatniuk a kicsit-én ennek nem örültem. Aztán két napig azon stresszeltem miért is dobtak vissza még egy hetet, mire is volt jó....de valószinűleg a kórház érdekei miatt.
Másnap délelőtt csináltak uh-t amin 35+4 napos babát állapitottak meg, ami napra pontosan megfelel a fogantatás napjának, visszaszámlálásunk alapján. De már nem is izgatom ezen magam, ha újra elindul szabad utat kap. És ne felejtsük hétvégére hatalmas frontokat jósoltak ;-)
Most már itthon, bár feküdnöm nem kell de pihengetek....
UI: és nem dőlt össze a ház nélkülem itthon, él még minkét fiú (Ádám és Tibi is). Kisebb nagyobb vitáik voltak, de jó egészségnek örvendenek :-)
1 megjegyzés:
Szia Edit!
Kívánom,hogy Patrik bírja még ki legalább egy hétig odabent.
Aztán még gyors szülést majd,meg... Na most nem jut eszembe,hogy mit szoktak ilyenkor mondani.
De szerintem ami a legfontosabb,az az hogy kívánom neked,hogy ne vajúdjál majd nagyon sokat,és gyorsan menjen majd le a szülés.
Puszi neked, és kitartás,már nem sok van hátra,hogy találkozz Patrikkal.
Megjegyzés küldése