Még semmi...

Még semmi változás, nem kell még izgulni értünk ;-)
Majd szólunk ha kezdhettek izgulni ;-)

Ismétlés...

Ma reggel megismételtük a hétfő éjszakát... Újra kórházmenet. De már megismertek így gyorsabban ment a dolog. Újból ctg=mutatta is szépen az 5 perces fájásokat, amit továbbra sem éreztem. Mivel a méhszáj változatlan volt csütörtökhöz képest így abba maradtunk, hogy újra jelentkezünk, ha már érzem is a fájásokat. Elég vicces a helyzet, mert most estére mintha érezném a rendszeres 5 perces fájásokat, de már magamnak sem hiszek :-D Még kicsit várakozunk :-D
Azt hiszem elég mókás legényke lesz a kis Patrik, hogy így játszik velünk!

Egyébként több helyen is kikerestük és lehet adni a Joachim ( Áhim) nevet itt Magyarorországon is, úgyhogy pillanatokon belül el is dőlt, hogy lesz második keresztneve. Azért választottuk ezt a nevet, hogy a német vérvonalat el ne felejtse... :-D Ha akarja majd használja, ha nem tetszik neki akkor nem.

Ejnye Patrik! Ne ijesztgesd anyát és apát!!!!

Kicsit mozgalmas pár nap áll mögöttünk. Mármint izgalmakban....

Hétfőn délelött voltam a nődokimnál. Akkor uh-on ezt látta: 35. betöltött hét, kb 3 kg baba, minden rendben. Aztán mikor elkezdtem bepánikolni- és hangot is adtam neki-, hogy mekkora baba lesz ha már most 3kg, akkor újra mérte és már csak 2790 gramm lett :-) Persze ezek becsült adatok, ebben a korban 20-30 dkg-t is tévedhet mindkét írányba a gép.
Méhszájvizsgálat: a külső méhszáj elkezdett nyílni, egyujjnyi, de ez nem jelent semmit...
Megbeszéltük, hogy következő hétfőn nála nst (babaszívhang és méhtevékenység figyelése, kb 20-30 percen át egy bizonyos géppel, ami rögzíti a mért adatokat).
Ezután anyummal vásárolni mentünk, végül csak egy babalepedőt sikerült vennünk, d e már más nem is kell csak egy mellszívó...(medela elektromos a nyerő :-) )
Este nyugiba telt otthon, bár ha a Tibit kérdezitek ő biztos nem ezt mondaná :-D. Elég sokat szekáltam egy-két hülyeségért, de fogjuk rá a hormonokra ;-)

Este 11-kor beszéltünk skype-n a Bátyusomékkal, akik épp nászútjukat töltik Balin. Hát jó hosszú utat választottak, de ők tudják ;-)
Mielött elutaztak mondták, biztos akkor fog születni a kis prücsök mikor épp eluatznak. Nos majdnem bejött nekik:
Este11-kor elmentem wc-re és elég sok vért láttam. Nagyon megijedtem, de végül is úgy gondoltam hogy egy majd 3 kg-babával nagy baj nem lehet. Bementünk a kórházba rögtön nst-re raktak: kiderült hogy 4-5 perces fájásaim (70-90 közötti értékek)vannak... (nagyfiammal sem éreztem anno csak a gép mutatta). aztán vizsgálatnál kiderült már nem csak a külsö hanem a belső méhszáj is egy ujjnyi....
Egy óra múlva a fogadott orvosom is indult, mert pont akkor volt még egy vajudó kismamija...
Ő is megvizsgált, aztán arra jutott, hogy visszatarjuk, mert még csak inkább 34 hetes... aztán beszélt arról is hogy abban a kórházban csak 36 hét után lehet szülni, különben átkell vinnia kilinikákra, mert csak ott van koraszülött ellátás....
Szóval inkább megállitják. Kaptam infúziot, fekvés, nst szinte folyamatosan...
Patrik mint akit kergettek már este óta ugrabugrált a pocimban. Ilyet még nem csinált, ilyen hosszan,ilyen intenzitással. Még a szülésznők meg is jegyezték, milyen zenebonát csináltam az nst-géppel: jelezni kell egy gombbal, ami hangot ad, ha mocorog a bébi, meg a szive gyorsulását is hanggal jelzi a gép. Szóval aláfestőzene megvolt.Közben egész éjjel,reggel diliház volt és azóta is, mindenki szül Budapesten. Ez a sok front meghozza a babákat. 3 év múlva egy hely sem marad szabadon az óvodákban :-D

Végeredmény: Baba a pociban és még egy hétig kikellene húzni a doki szerint....


Szóval reggelre már nem volt semmi, sikerült feltartóztatniuk a kicsit-én ennek nem örültem. Aztán két napig azon stresszeltem miért is dobtak vissza még egy hetet, mire is volt jó....de valószinűleg a kórház érdekei miatt.
Másnap délelőtt csináltak uh-t amin 35+4 napos babát állapitottak meg, ami napra pontosan megfelel a fogantatás napjának, visszaszámlálásunk alapján. De már nem is izgatom ezen magam, ha újra elindul szabad utat kap. És ne felejtsük hétvégére hatalmas frontokat jósoltak ;-)

Most már itthon, bár feküdnöm nem kell de pihengetek....

UI: és nem dőlt össze a ház nélkülem itthon, él még minkét fiú (Ádám és Tibi is). Kisebb nagyobb vitáik voltak, de jó egészségnek örvendenek :-)

Türelmetlen vagyok....

Hát igen. A címben foglaltatik minden....

Szegény férjem már kilehet tőlem, mert minden reggel és este azt nyafogom, hogy úgy mennék már szülni. Az a baj, hogy egyre türelmetlenebb vagyok, pedig tudom, hogy inkább kikéne élveznem a terhesség minden pillanatát, mert nem lesz több ilyen alkalom. De nem. A héten szinte semmi dolgom nem akadt, így itthon voltam, minek meg is lett a következménye, csütörtökre teljesen depressziós lettem. Így elhatároztam, hogy ma nekivágok a városnak, kicsit kimozdulok. Hááááát, 4 háznyira jutottam, mert éreztem ez most nem fog menni. Fájt megint a hasam. Így visszafordultam a kocsiért :-) sokkal jobban éreztem magam. Elmentem Rákoskeresztúrra és ott jól kinézelődtem magam ;-)

Hazajöttem rögtön ki is takarítottam a lakást :-)

Utána elmentem Ádiért a suliba, ma volt a szüreti báljuk.

Igazából semmi nem történt, illetve készítettünk pocakfotot:

Talán a jövőhéten megyek a doktorbácsihoz és újra meglessük a kis pocaklakót. Már nagyon várom. Védőnénihez is mennem kell, azt nem várom. :-)