Amíg én ügyködtem Patrik járókában próbált rendet rakni.... meglepően jól viselte a bezártságot, bár 1 méterre volt tőlem a járóka. Viszont újból kezdte az önhánytatást: addig dúgja az újját a torkába -akár hányásig- míg rá nem figyelünk. Illetve akkor is folytatja csak akkor már vigyorogva teszi mindezt. Már majdnem feladtam,hogy nem is veszek róla tudomást, mikor végül én győztem és abbahagyta.
Persze közben elkészültem a festéssel és máris szabadlábra helyeztem:)
Szombaton megtartottuk apu névnapját itthon. Nem volt nagy ünneplés, de jó volt:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése